Fizetem a közös költséget, de mire?!

2018.09.03

A közös költség mértékéről gyakran vita alakul ki, miszerint egyik társasházban jóval több, egy másik hasonló típusú épületben pedig kevesebb a meghatározott díj. Ezt alapos utánajárás nélkül nem lehet összehasonlítani. Minden esetben a kiadások várható díjai ill. a tartalékképzés nagyságrendje határozza meg a közös költség mértékét.

Fontos tudni, hogy a közös költség mértékét minden esetben a közgyűlés tisztje meghatározni.

A törvény szerint a tulajdonost terheli

A társasházi törvény a társasházi közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költségét, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokat nevezi közös költségnek. A jogi norma szövege szerint a közös költség a tulajdonosokat terheli, mégpedig függetlenül attól a céltól, hogy mire használják az ingatlant. Vagyis a bérlő - bár a tapasztalatok szerint ezzel nincs mindenki tisztában - pusztán a bérleti jogviszony alapján nem lenne kötelezhető a közös költség megfizetésére.

Az ok egyszerű: a tulajdonostárs és a bérlő között lévő bérleti jogviszony ellenére az utóbbihoz közvetlenül nincs köze a társasháznak.

Mit tartalmaz a közös költség?

Közüzemi kiadások (villany, víz-csatorna, szemétszállítás, kéményseprés, esetleg gázdíj)
Tartalék képzés (ami lehet lekötésen, felújítási számlán és akár lakástakarék szerződésen is)
Karbantartási kiadások (tervezett és nem tervezett kisebb javítási munkák)
Ügyviteli költségek (postaköltség, bankköltség, posta közreműködési díj, adók,esetleg fénymásolás, fax, nyomtatási költségek)
Hátralékbehajtásokra tett intézkedések (ügyvédi díj, végrehajtási költségek)
Egyéb üzemeltetési költségek (biztosítás, képviseleti díj, takarítás, felvonóval kapcsolatos díjak)
Egyéb kiadások (pl.: rovarirtás, téli szóróanyag, stb.)
Felújítási munkálatok
Bevételi oldalon: közös költség-, kamat-, bérleti díj bevétel, biztosítói kárkifizetések

Mi történik akkor ha én nem értek egyet a közös költség mértékével és annak elemeivel?

Ebben az esetben általában két választása marad a tulajdonosnak, az első lépés, hogy elmegy az éves rendes, beszámoló közgyűlésre (ezt minden társasházban legkésőbb május 31-ig meg kell tartani) és a közös költség emelése ellen szavaz vagy kifogást emel a költségterv ellen. Ha azonban a tulajdonosok nagyobb arányban fogadják el a közös költséget illetve a költségvetést, akkor a határozat elfogadásra kerül, ezután annyit lehet még tenni, hogy a határozatok kihirdetésétől számított 60 napon belül a bíróságon megtámadja azt, de csak akkor ha az "...jogszabály vagy az alapító okirat, illetőleg a szervezeti-működési szabályzat rendelkezését sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár..." [Társasházi törvény 42 § (1)]. Viszont ez nem jelenti azt, hogy a határozat végrehajtását fel kell függeszteni, értsd. a közös költséget ettől még fizetni kell. Ha a bíróság nem ad helyt a kifogásnak, akkor viszont ez egész eljárás díját az eljárást megindító személy(ek)nek kell fizetnie.

Biró Tamás - www.miskolci-kozos-kepviselet.hu